Miben hasonlít a szuperszonikus repülő a karikás ostorra? Az új X–59-es szupergép kapcsán elmondjuk azt is, miért kellett a hangsebesség első átlépéséhez egy seprűnyél, és miképpen lehet fegyverként használni a hangrobbanást.
Rendkívül hiteles, és több szempontból is érdekes Concorde-modellt ad ki a Lego, melyet 2083 építőelemből lehet majd megépíteni – és Magyarországon is kapható lesz.
A Boom Supersonic Overture nevű gépéből az American Airlines összesen 60 darabot rendelt.
A dél-koreai KF-21 Boramae-t 2026-tól kezdhetik el gyártani, a vadászgépek a meglévő flottához csatlakoznak majd.
Hiperszonikus repüléssel kezd el kísérletezni az a cég is, amelyik összerakta a világ legnagyobb repülőgépét.
A NASA azt ígéri, az új szuperszonikus repülőgép sokkal csendesebb lesz, mint a Concorde.
A hangsebesség akár kilencszeresével repülnének azok az utasszállítók, amelyek néhány órányira rövidítenék a kontinensek közötti utat – talán már az évtized végére.
A Lockheed Martin repülőgépgyártó kaliforniai bázisán elkezdték összeszerelni a NASA szuperszonikus gépét, melyről azt ígérik, csendesen lépi majd át a hangsebességet.
A technológiai fejlődéssel újra elérhetővé, sőt elvileg fenntarthatóvá is válhat a hangsebességnél gyorsabb polgári repülés. Kérdés, utasok is lesznek-e hozzá.
A szingapúri Kelley Aerospace bemutatta az Arrow névre keresztelt harci drónját, amit felderítésre is jól lehet majd használni.
Ha minden jól megy, 10 év múlva már utasokat is szállíthat az a repülő, amely a gyártója szerint a Mach 1,3 sebességen repítené ügyfeleit. Egy-egy utazás feleannyi időbe telne, mint most.
Halk hangrobbanás a cél, és végül a Concorde pótlása.
Az űrturistákat szállító VSS Unity után újabb fontos repülőgépről tett bejelentést a Virgin Galactic.
A tervek szerint 2021-ben szállhat fel először az X-59-es, a NASA és a Lockheed Martin közös fejlesztésű repülőgépe.
A tervek szerint 2021-ben már repülhet a Lockheed Martin által fejlesztett X-59-es repülőgép, ami a hangsebesség átlépésekor csupán akkora hangot ad ki, mintha egy kocsiajtót csapnánk be.
A Concorde negyed évszázadon át volt az ég koronázatlan királynője. Fejlesztése több mint 3 milliárd fontot emésztett fel, megépítése pedig 15 évbe telt. A gép kétszer gyorsabb volt a hangnál, a London és New York közti távolságot pedig alig 3 óra alatt tette meg. A legendás repülő tündöklését és bukását is bemutatja egy új, kétrészes dokumentumfilm.
A hajlítható szárnyak technológiája már eddig is létezett, ám ehhez nehéz hidraulikus rendszerre volt szükség. Most ezek nélkül sikerült elérni ugyanazt az eredményt. A technológiát az utasszállító repülőgépeknél is viszontláthatjuk.
A hazánkban is rendszerben álló vadászbombázó második generációjának számító Gripen E még júniusban végezte el az első repülését, de a légi tesztek csak nemrég jutottak abba a fázisba, hogy szuperszonikus sebességre kapcsolják a gépet.
A Boom nevű cég szó szerint átszabta a Concorde-ot, hogy jóval gyorsabb és hatékonyabb lehessen az új gép, mint a régi. A tervek szerint 2023-ban repülhetünk vele először.
A napokban küldi először a szélcsatornába a NASA és a Lockheed Martin a QueSST nevű repülőgép modelljét, ami az évtized végére ismét elérhetővé teszi a szuperszonikus gépek alkalmazását a polgári légiközlekedésben.
